Az MTA–HUN–REN NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport 2024 őszén alakult az MTA Lendület pályázatának keretében a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Fonetikai kutatócsoportján belül, annak Neurolingvisztikai kutatócsoportjával együttműködésben.
A kutatócsoport kutatási témája elsősorban neuroatipikus beszélők beszédének fonetikai szempontú vizsgálata, amely során egyes fonológiai kontrasztok, azaz a nyelvre jellemző szembenállások megvalósulását elemzi neurotipikus beszélők ejtésével összevetve. Az artikuláció, azaz a beszédképzés és az akusztikai szerkezet jellemzőinek elemzésével leírható a specifikus beszélői csoportokra jellemző általános mintázat és változatosság, feltárható a különböző személyek beszéde közötti eltérések mértéke és típusai. Célcsoportjainkra valamilyen veleszületett vagy neurodegeneratív betegség következtében kialakult eltérés jellemző, amely kihat vagy kihathat a beszédprodukcióra. Ezáltal az eredmények nem csak a fonetika tudománya számára, de a beszéddiagnózisban és a -terápiában is felhasználhatóak.
Előzmények
A neuroatipikus beszéd vizsgálatában jelentős eredmények születtek már magyar nyelvre is. A neurolingvisztikai és a beszédtechnológiai kutatások (beszélői csoportok automatikus osztályozása, beszédleiratozás) eredményei mellett a temporális fonetikai vizsgálatok is jelentősek. Mindeddig azonban a spektrális fonetikai és az artikulációs vizsgálatok sporadikusak voltak, míg a nemzetközi irodalomból jól látható, hogy az artikuláció és az akusztikai szerkezet sajátos mintázatokat és variabilitást mutat egy-egy neuroatipikus csoport esetében, ugyanakkor az egy-egy nyelvre jellemző nyelvspecifikus jellemzők nem elhanyagolhatóak. Vizsgálatainkban ezen irányokban indulunk el a magyar, nyelvspecifikus jellemzők mentén.
A kutatócsoport létrejöttében jelentős szerepe volt egy korábbi Lendület-csoportnak, az MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció kutatócsoportnak (2016-2021, Markó Alexandra vezetésével, lingart.elte.hu). Ennek a kutatócsoportnak a munkájával indultak újra az artikulációs kutatások Magyarországon. Három vizsgálati eszköz közül a nyelvultrahang használatával folytatódott/alakult ki a legtöbb kutatás itthon1. A jelen projekt esetében is célunk az artikuláció, azaz a beszédképzés vizsgálata, amelyben nyelvultrahanggal rögzített beszédben a nyelv mozgását, pozícióit is fogjuk elemezni abban a tekintetben, hogy a neuroatipikus beszéd esetében milyen jellemzők, esetlegesen a neurotipikustól eltérő mintázatok jelennek meg, ezek hogyan magyarázhatóak és felhasználhatóak.
- Markó, Alexandra – Gráczi, Tekla Etelka – Juhász, Kornélia – Deme, Andrea (2024). A brief historical survey of articulatory studies on the Hungarian language. In Bóna, Judit (szerk.) HSCR 2024. Proceedings of the Sixth International Workshop on the History of Speech Communication Research. Budapest, September 20-21, 2024. TUDpress, Drezda, 106–115. ↩︎