Kutatócsoportunk tagjai összesen nyolc előadást tartottak a Beszédkutatás / Speech Research 2025 konferencián, ezek közül három a kutatócsoport eredményeiről számolt be. 

Deme Andrea szerzőtársaival a magánhangzók hosszúsági oppozíciójának vizsgálatán keresztül arra a kérdésre kereste a választ, hogy a felvételi anyag jellemzői (minimális párok, értelmes szavak vagy logatomok) milyen hatással vannak az akusztikai paraméterekre. Az eredmények jelentősége általánosságban az, hogy a fonológiai kontrasztok vizsgálatához ad fogódzókat. A kutatócsoport munkájában pedig úgy hasznosulnak a mérések eredményei, hogy lehetővé teszik a speciális beszélői csoportok számára a legkisebb nehézséget adó, de fonetikailag megfelelően interpretálható módszertan kidolgozását. (Deme Andrea, Szánthó Zsuzsa & Gráczi Tekla Etelka: A magánhangzók hosszúsági szembenállása a nyelvi környezet függvényében.)

Markó Alexandra és szerzőtársai a Down-szindrómával diagnosztizált beszélők ejtésében az eldöntendő kérdő és kijelentő mondat prozódiáját elemezték Az előadás fókuszábanazok a módszertani nehézségek álltak, amelyek e speciális beszélői csoport esetében lépnek fel. Egyrészt a kérdések meghangosítása különféle okokból több, Down-szindrómával diagnosztizált beszélő esetében nehezített volt, ezért a felvételkészítők többféle módszerrel is kísérleteztek. Másrészt a felvételek elemzése is kihívást jelentett, mivel több tényező együttes hatását lehetett feltételezni a megvalósulásokban. (Markó Alexandra, Jankovics Julianna, Pirsel Katalin & Juhász Kornélia: Az eldöntendő kérdő és a kijelentő mondattípusok prozódiai eltérése Down-szindrómával diagnosztizált fiatal felnőttek beszédében (előtanulmány).)

Gráczi Tekla Etelka és kutatótársai ugyancsak a Down-szindrómával diagnosztizált beszélői csoportban vizsgálták a zöngétlenítés jelenségét zöngés réshangok esetében. Az előadás tárgyalta a zöngétlenítő ejtés mibenlétét, az alkalmazott ingertípus hatását és a speciális beszélőcsoportban való alkalmazhatóságát is.  A neurotipikus beszélők is részben zöngétlenítik a zöngés zörejhangokat, így a kutatási kérdés a zöngétlenítés mintázatainak eltéréseire irányult a Down-szindrómával diagnosztizáltak és a kontrollbeszélők esetében . A téma a beszédképzés és a beszédpercepció szempontjából is releváns. (Gráczi Tekla Etelka, Szánthó Zsuzsa & Deme Andrea: Alveoláris réshangok zöngéssége Down-szindrómában.)

A kutatócsoport kutatási eredményei mellett a csoport tagjai más kutatásokról is beszámoltak a konferencián. Svindt Veronika az érzelmek felismerését vizsgálta ADHD-ban és autizmus spektrumzavarban; Juhász Kornélia, Pirsel Katalin és Murányi Sarolta pedig más, társszerzőkkel végzett kutatásait mutatta be (https://fonetika.nytud.hu/konferenciaink/beszkut2025/).

Az összefoglalók elérhetőek itt: https://phon.nytud.hu/mady/transfer/beszkut_speechresearch_2025_proceedings.pdf